
A szélsőséges hő nagy hatással volt a mezőgazdaságra és az egészségre is, ami invazív allergiás fajok megjelenéséhez és a betegségek elterjedéséhez vezetett
jelentette be az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) augusztusban. Idén nyáron szinte hetente lesz katasztrófa a világon és Európában tapasztalható szélsőséges időjárási eseményekkel kapcsolatban: hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint az idei az ötödik legmelegebb nyár Magyarországon, négy hőhullámmal.
Az ENSZ Éghajlat -változási Kormányközi Testülete (IPCC) augusztusban kiadott jelentése szerint azonban ez csak egy pillantás a jövőre: a regiónkra vonatkozóan számítások alapján Nyugat és Közép Európában is nő a villámárvizek száma az ember okozta felmelegedés hatására. Számítani kell aszályokra és erdőtüzek pusztítására egyre sűrűbben.
Ez vár Magyarországra és régióira
Először is meleg. Az évszázad közepére Közép-Európában 35 celsius fokot meghaladó napok számában néhány fokos növekedésre kell számítani.
A hő pedig sok mindenre hatással lesz
A mezőgazdaság és az egészségügy szempontjából: invazív allergiás fajok jelenhetnek meg, és betegségek terjedhetnek. Télen csökken a fűtési energiaigény Európában, de nő a hűtési energiaigény.
Az olvadásra: Közép -Európa azon régiók közé tartozik, ahol a gleccserek várhatóan jelentősen csökkentik súlyukat optimista körülmények között is. 2015-höz képest az évszázad végére az átlagos csökkenés 63-93%.
Csapadék esetén: Közép -Európában gyakrabban fordulnak elő csapadékos napok. Ezek növelik a földcsuszamlások számát, és elősegítik a villámárvizek kialakulását. A villámárvizek Nyugat- és Közép -Európában, valamint a Földközi -tengeren a városi területeken 20%-kal nőttek, Közép- és Nyugat -Európában pedig egyre nő az árvíz.
Az aszályra (hidrológia, mezőgazdaság és ökológia): Nyugat és Közép Európában ez a tendencia továbbra is növekedett és a jövőben is nagy valószínűséggel folytatódik, ami a mezőgazdaságra nézve kritikus lehet.
A szélre: Az elmúlt négy évtizedben csökken az átlagos felszíni szélsebesség Európában. Szimulációk alapján az erős szelek amplitúdója növekedni fog a század végére a part menti területeken és Közép- Európában.
Van még remény
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus eleji jelentés szerint meghatározó pillanatban vagyunk és sürgősen tennünk kell az éghajlat védelméért. Ha tovább folytatjuk a pusztító tevékenységeket akkor a század végére 2-3 fokos emelkedés következhet be, ami felbecsülhetetlen következményekkel is járhat.
A tanulmány ennek ellenére próbál optimista maradni, a szakemberek véleménye szerint, ha az elkerülhetetlen plusz 1,5 Celsius fokos limitet nem lépjük át, akkor kikerülhetjük az igazán jelentős klímaváltozást és annak negatív beláthatatlan következményeit.
Csak akkor tudjuk megakadályozni a klímatudósok szerint, ha gyorsan (még a jelen évtizedben) és drasztikusan lecsökkentjük az üvegházhatású gázokat.
Forrás: Forbes