A FÖLDKÖZI-TENGER ÁTALAKULÁSA

A felmérések azt mutatják, hogy a magasabb tengeri hőmérséklet meghaladja azt a szintet, ami az ott őshonos mediterrán fajoknak megfelelő lenne, így ezek a fajok kezdenek eltűnni, míg trópusi fajok pedig kezdenek felbukkanni.

 Az 1980-2013-as időszakban kb. 3 Celsius-fokos vízhőmérsékleti emelkedés ment végbe a térségben, a nyári hőmérséklet ma már a felszínen eléri a 32 Celsius-fokot.

A mediterrán körülményekhez szokott őshonos fajok már egy hosszú ideje így is a hőmérséklet-tolerancia határukat súrolták, a jelen körülmények számukra abiotikussá, vagyis élhetetlenné vált. Ezt a kialakult helyzetet nemcsak a hőmérséklet emelkedés fokozza, hanem a szennyezés és a betegségek általi elhullások is.

 Több száz, a Vörös-tengeren őshonos faj szaporodott el a Földközi-tenger területén, amelyek invazívnak számítanak. Ez azért is veszélyes, mert az őshonos fajok kihalását okozhatják- számoltak be erről.

Paolo Albano és csapata a helyi kihalás mértékét kutatták a tengeri puhatestűek esetében (ide tartoznak a csigák és a kagylók). Felmérésükkor az izraeli parvonalat részletesen megvizsgálva és a tengerfenéken lévő üres kagylók felhalmozódásainak figyelembevételével sikerült Nekik a fajok történelmi sokféleségét lemodellezni. A negatív változások a búvármélység sekély élőhelyeire vannak a leginkább kihatással, ezen a területen a kutatás során 95%-ban élettelen/elhalt héjakat találtak, ezekből következtettek a pusztulás mértékére. Azt is leírták, hogy ezeknek az elhalásoknak a nagy része a közelmúltban történt, feltételezhetően csak az elmúlt évtizedek során.

Azoknál a fajoknál, amelyeket életben találtak a kutatás során, pedig azt figyelték meg, hogy nem képesek elérni a biológiai érettség szintjét, így a fajfenntartáshoz szükséges reprodukciós folyamatokat sem képesek elvégezni.

Ellentétben ezzel a Szuezi-csatornából bekerült trópusi fajok egyre inkább gyarapodnak, és egyre nagyobb a reprodukciós folyamatuk is. Ezeknek a fajoknak a Földközi-tenger keleti részén található meleg vizek biztosítanak tökéletes élőhelyet.

Azt egyelőre még nem vizsgálták, hogy a Földközi-tenger nyugati irányába terjeszkednek-e ezek a fajok, illetve, hogy hol tarthat a kihalás-területfoglalási folyamat a nyugati területeken.

Sajnos a Földközi-tenger vize akkor is tovább melegedne, ha sikerülne megállítani a szén-dioxid kibocsátásunkat. A Földközi-tenger legmelegebb területein bekövetkezett változások már nem biztos, hogy visszafordíthatóak, de a többi területet még meg lehetne menteni Paolo Albano kutató szerint.

Forrás: Turizmus Online